4.

Sziasztok! Most először írok ide, és azért írok hogy megszeretném köszöni a 8 feliratkozott és a +1200 oldalmegjelenítést. Nagyon szuperek vagytok, ti adtok erőt hogy írjam a részeket de mivel nem sokára itt az iskola kevés részt tudok hozni majd, mert anya azt mondta hogy első a tanulás és nem voltam/vagyok olyan jó tanuló szóval most bele kell húznom hogy jó középiskolába menjek. De nem foglak elfelejteni titeket, hozni fogok részeket. Ti vagytok a legjobbak, nagyon szeretlek titeket! Jó olvasást, ha tetszett a rész komizzatok (Mint mindig), oké? A részről annyit hogy szerintem ez a legrosszabb rész amit írtam, rövid is de ezt tudtam most magamból kihozni, szóval sajnálom! De a kövi rész az +18-as lesz! 

 - Louis...... - néztem döbbenten előttem álló srácot. Még a sötétben is észre lehetett venni a kék szemeinek csillogását, a csodás borostáját, és a pimasz mosolyát
- Cherry örülök hogy látlak - mosolygott és alaposan végig mért - Wáow nagyon dögös vagy - húzott magához így a testünk egymásnak simultak. A számon hatalmas mosoly terült el a tette miatt.
- Én is, mi szél hozott ide? - kérdeztem és belenéztem a szemeibe, kár volt...Elvesztem bennük.
- Régóta ismerem Stanley-t és mivel ideköltöztem megkerestem a haveromat, aki meg meghívott a buliba - mesélte
- Áh értem - bólogattam és a tekintettem a bárpultra szegeztem, Louis rögtön észre vette hogy mit nézek és megszólalt.
- Szomjas vagy Cherry, hogy a bárpultot stírölöd? - nevetett és maga felé fordította a fejemet
- Hát hogy is mondjam......Igen - mondtam és a bárpult fele kezdtem el húzni, Louis mosoly kíséretével jött utánam. Mikor odaértünk kért nekünk valami erőset, és megragadta a derekamat, felemelt és a bárszékre ültetett....oké mondjuk hogy kikúrt helyes, és nagyon erős, oké.....
Nem sokára kihozták a piánkat és egy húzásra el is tűnt bennünk..Rendelt még egy kört és még egyet és még még egyet. Mind lefolyt a torkomon, és egyre jobban éreztem hogy az alkohol a hatalmába kerít engem. Hetedik pohár után teljesen elvesztettem a fejemet és csak a bulizással foglalkoztam, valahogyan elkerültem Louist és eltűnt mellőlem, nem foglalkoztam vele mert azt gondoltam hogy elment italért vagy éppen beszélgetni az egyik haverjával. Vadul mozgattam a csípőm az egyik számra ami persze a kedvenc számom volt, a Fall Out Boy -Where is your boy c. szám. ( Cherry kedvenc bandája a Fall Out Boy, mint nekem! :)) - szerk. megjegyzés)
Mikor egy durva ujjak fogták meg a derekamat és a belesuttogott a fülembe:
- Szia cicám, végre hogy megtaláltalak - persze hogy Marcus volt.
- Marcus én most nem akarom - mondtam és próbáltam kiszabadítani magamat az erős szorításából, de nem nagyon sikerült - Marcus nem érted nem akarom! - kiáltottam kétségbeesetten mikor hátra fele kezdett húzni
- Ohh de hogy nem akarod - nevetett és kivezetett a táncoló ember közül, és húzni kezdett valamerre
- Marcus ne kérlek én tényleg nem akarom - már majdnem sírva mondtam
- Látom nem is vagy annyira részeg, cica - röhögött a pofámba és kivezetett hátra a kertbe majd erősen a falnak tolt. Felszisszentem ahogyan a hátam a hideg falnak érkezett és ahogyan neki csapódott hátam a kemény falnak.
- Igen....rögtön elszállt belőlem az alkohol.......ahogyan megfogtad a derekamat - nyöszörögtem - Marcus engedj el vagy.....
- Vagy mi lesz Cherry? - kérdezte és letámadta a nyakamat, durván szívni kezdte a bőrt a nyakamon
- Engedd el Cherry-t - hallottam meg egy ismerős hangot, mind a ketten odakaptuk a fejünket.

Louis szemszöge:

- Hé, nem láttad Cherry-t? - kérdeztem meg Stanley-t, aki a bárpultnál legyeskedett 
- Haver én.......ki is az a Cherry? - röhögött
- Semmi haver, inkább igyál - veregettem meg a vállát és megfogtam a pohár vodkát és az orra alá tolta, Stanley rögtön le is húzta, és kért még egy kört. Én sóhajtva felálltam és elindultam megkeresni őt.
Nem tudom mi van velem, csak pár napja ismerem de van benne valami ami nagyon megfogott benne. Nem akarom elfelejteni őt, csak rá gondolok. Nem jön ki a fejemből a gyönyörű szürke szeme, és a káprázatos mosolya! Egyszerűen nem akar ki szállni a fejemből. Sokkal többet szeretnék róla tudni mint csak a nevét, sokkal többet.
Ahogyan elmerültem a gondolataimba nem is vettem észre hogy kijutottam a kertbe. Megráztam a fejemet gondoltam így kijönnek a fejemből a gondolatok, de hát kisebb sikerrel ki jött néhány gondolat. Majd egy párt láttam meg a falnál. A lány elég ismerős volt, ruházat terén de nem nagyon láttam az arcát, úgy döntöttem hogy közelebb megyek hátha megpillantom a lány arcát. Így is tettem. Ezt nem hiszem el! Cherry!
- Marcus engedj el vagy.... 
- Vagy mi lesz Cherry? - kérdezte Marcus és rátapadt Cherry nyakára, bennem eluralkodott a düh és megszólaltam
- Engedd el Cherry-t - mondtam és mind a ketten felém fordultak
- Mert vagy mi lesz? - engedte el Cherry-t az a "Marcus" és felém közeledett - Hm? Mi lesz öcskös? - kérdezte röhögve és megállt előttem. Farkas szemet néztünk egymással majd megszólaltam.......