5.

Sziasztok! Vissza tértem! Végre elkészültem a résszel ami nem lett +18. Sajnálom hogy megszegtem az ígéretemet. De már írni kezdtem a kövi részt, ami +18-as. Ígérem az lesz, ha nem akkor megverhettek ha akartok. Jó olvasást!

Farkas szemet néztünk egymással majd megszólaltam.
- Tűnj innen te féreg - sziszegtem és megragadtam a srác pólóját majd a falhoz vágtam - Ha még egyszer, meglátlak Cherry közelébe akkor véged! Érted? - kiabáltam a pofájába 
- Értem haver, értem! - válaszolt rögtön, egy gonosz mosollyal az arcomon rúgtam a gyomrába és elengedtem. A srác a hasát fogva csúszott le a földre és egy fájdalmas nyögést eresztett. Odarohantam Cherry-hez.
- Jól vagy, nem bántott? - kérdeztem óvatosan, a hangomra felém pillantott. 
- I...igen jól vagyok - mosolygott, óvatosan felsegítettem a földről és mintha nem történt volna semmi bement a házba tovább bulizni.Utána mentem. A szememmel keresni kezdtem Őt de sehol se láttam. Elindultam a táncparkett felé, gondolva hátha ott lesz. Nagyon kellett csalódnom. A szemem megakadt a bárpultnál és elindultam oda. Elég nehézkesen a táncolok miatt, de kijutottam onnan. Mikor odaértem ott se volt. Majd megpillantott egy összekuporodott lányt a sarokba. Elindultam felé, és ahogyan egyre közelebb értem hozzá, annál jobban kezdtem felismerni a lányt. Ő volt az, Cherry. Majd odaértem. Leültem mellé és a csodálatos arcát kezdtem eltanulmányozni. Az arcán nem volt egy hiba se. Tökéletes volt. Egy idő után azt vettem észre hogy Cherry szeméből egy könnycsepp szökik ki. Végig néztem ahogyan végig folyt az arcán de nem engedtem hogy leesen a földre, a könnycseppet megállítottam az ujjammal. Cherry könnyes szemmel a szemembe nézett. A szemébe rengeteg fájdalmat láttam ami a lelkembe hatolt. Nyeltem egyet és megszólaltam
- Figyelj ne szomorkodj ez a hülye pasi miatt! Egy féreg! - mondtam neki
- Nem Marcus nem egy féreg, csak ha részeg ilyen, már megszoktam, de most nagyon berúgott.. - mondta halkan
- Értem..... - mondtam, és eszembe jutott valami - Cherry van kedved még itt bulizni? - kérdeztem és a táncolok felé böktem a fejemmel
- Hát megmondom az őszintét, nincs - vallotta be, ezt szerettem volna hallani tőle
- Akkor van egy ötletem hova menjünk - mosolyogtam és felálltam a földről 
- És hova megyünk? - mosolygott, végre azt akartam hogy ne legyen szomorú és sikerült a tervem! 
- Csak kövess - kacsintottam és megfogtam a kezét. Olyan puha a bőre. 
- Oké - válaszolt és elindultam az ajtó fele, okosan kikerültem a táncolókat     
- De most komolyan Louis hova megyünk? - hallottam meg a hátam mögött Cherry hangját
- Majd meglátod - nevettem mikor kiértünk a házból, az autóm fele vettük az irányt. Majd mikor odaértünk kinyitottam a kocsim ajtaját és beült Cherry a kocsiba, lassan becsuktam az ajtót és átmentem a másik oldalra, beültem a gépjárműbe. 

***

Miután beálltam a garázsba  az ajtó fele mentem. Pillanatra visszanéztem és elmosolyodtam. Cherry érthetetlenül nézett rám, nem érti hogy hol van. Odamentem hozzá és megszólalt.
- Hol vagyunk? - halkan beszélt 
- Nálam - mondtam ki 
- De...de miért? - fürkészte az arcomat
- Te se nem akartál a buliba maradni, én se akartam ott maradni. Ezért arra gondoltam hogy elhozlak hozzám de ha nem jó nálam mond meg hova menjünk.
- Jobb itt lenni mint Marcus közelébe - mosolyodott el halványan 

Cherry szemszöge:

- Jobb itt lenni mint Marcus közelébe - mosolyodtam el halványan, ettől a mozdulattól ő is elmosolyodott. Háttat fordított nekem és elindult az ajtó felé. Lassú léptekkel mentem utána, miután kinyitotta az ajtót udvariasan előre engedett. Ahogyan beléptem a házba azonnal eltátottam a számat. Soha az életembe nem láttam ilyen gyönyörű házat mint amely Louis-nak van. Ekkora házat csak a tv-be vagy messziről láttam én, meg kívülről, de belülről soha. Sokkal nagyobb belül a ház mint kívül. 
- Kérsz inni valamit? - kérdezte Louis, észre se vettem hogy elment mellőlem, a fejemet kapkodtam a hang irányába nem tudtam eltalálni hogy éppen most hol van Louis. Egyszer a fal mögül, Louis mosolygós arcát láttam meg. Nevetve totyorogtam utána és benéztem a fal mögé. A konyhát láttam meg és a pult mögött Louis éppen valamit öntött két pohárba. Ismerős volt egy kicsit az üveg ameddig öntötte az italt. Oda mentem mellé és néztem az arcát, rám nézett és elmosolyodott. Én is elmosolyodtam és a kezembe adta a pohár italt.
- Egészségünkre - kacsintott Louis és belekortyolt az italba én is így tettem. Lerakta Louis a poharát a pultra és szólt nekem hogy mindjárt jön és kiment a konyhájából. Úgy gondoltam hogy körbe nézem a házat. A konyhából kimentem a folyosóra. Megakadt a szemem a falon lógó képeken. Az egyik falon megpillantottam Louis-t és egy ismeretlen nőt, ölelve egymást. Elkezdtem jobban szemügyre venni a képeket, mikor két meleg tenyeret éreztem a derekamon, azon nyomban melegség öntötte el az egész testemet. Kicsit meg is remegtem az érintéstől ahogyan az ujjai hozzám értek. Beszívtam a levegőt és egy pillanatra el állt a lélegzetem mikor Louis összekulcsolta a kezeit a derekam körül. Érzetem ahogyan a fejét rárakta a bal vállamra és éreztem a levegőt amit kilélegzik. Megmondom az őszintét nagyon jó érzés volt a karjaiba lenni, melegség öntött el. Ami nálam nagyon régen volt.
A fejemet lassan felé fordítottam de rögtön vissza is fordítottam. Az arcomat elöntötte a pír és elakartam takarni az arcomat de csak Louis halk nevetését kaptam helyette. Ujjaival megérintette az arcomat és felé fordította a fejemet. Rögtön ahogyan belenéztem a szemeibe azon nyomban el is vesztem a íriszeibe. Észre se vettem hogy egyre közelebb hajolt hozzám.
- Gyönyörű vagy - suttogta szinte a számba és összeértek ajkaink